Feliratkozás hírlevélre

Kőszeg Város

Fedezze fel Kőszeg borászati kultúráját

Ahogy ezen a tájon mindenki büszke rá, a kőszegi szőlő- és borkultúra gyökerei is a római időkig vezethetőek vissza. A régmúlt emlékein ma szerencsére túlmutat e térség virágzó borkultúrája, hiszen az utóbbi években a borvidék imponáló fejlődést produkált. Jelentősen nőtt azoknak a pincészeteknek a száma, amelyek versenyképes borokat palackoznak. A már régebb óta ismert borászatok többsége komoly beruházásokat eszközölt, megteremtve a még magasabb színvonalú működéshez szükséges technológiai hátteret.

A kőszegi borok, elsősorban a vörösborok mára már hazai és nemzetközi versenyeken aranyérmek, rangos elismerések tucatjait gyűjtik be, de talán még ennél is fontosabb a borkedvelők, borfogyasztók elismerő véleménye – ezt jelzi az idelátogató borturisták számának növekedése évről-évre.

Emberléptékű város - mondják Kőszegről, ahol élni jó, megpihenni jó. Kőszeg és környéke Magyarország egyik legrégebbi szőlő és bortermű vidéke. A nyugati határ mellett, az Alpok keleti nyúlványainál található 12 ezres helység kicsiny ugyan, de történelme annál gazdagabb. A Kőszegi borászok a Soproni borvidékhez csatlakozva bontogatják szárnyukat.
Számtalan domb követi itt egymást, és így igazi védett belső völgyek alakulhattak ki, ahol egészen különleges mikroklíma érleli a szőlőket. Az évi csapadékmennyiség meghaladja a 800 mm-t. Az évi csapadékhozam 60-70% -a a nyári félévben hullik. A legcsapadékosabb hónap a július.
Az évi középhőmérséklet 9,2 °C, ami 1°C-kal alacsonyabb az országos átlagnál. Az évi közepes hőingás 21 °C.
A Kőszegi-hegység félkörívben fogja közre a várost, amelynek talaja középkötött vagy kötött agyagos vályog. A 300-400 m tengerszint feletti magasságban fekvő szőlőhegyek védettek az Alpok felől fújó szelektől, így általában késői, de megbízhatóbb a tavaszi rügyfakadás. A fagyoktól mentes tavasz általában nem túl meleg, a nyár esős, majd tartós, napsugaras egyenletes ősz követi.
Az első, ismert hírünk a szőlők és borok kőszegi múltjából egy latin nyelven íródott pergamen, amely 1279-ből származik. Itt található írásos feljegyzés a boradóról, amit csöböradónak hívtak. Ebből az időből származó Pogány falu - ahol szőlők és pincék sorakoztak - ma is megtalálható Pogányok néven. Ez a helyi szőlő- és bortermelés legősibb, fennmaradt dűlőneve. 1327-ben virágzó szőlőkultúra fogadta Kőszegen Károly Róbert. Nyugat Magyarországon az akkori időben távolsági borkereskedelemre három város kapott kiváltságot: Pozsony, Sopron, és Kőszeg. 1341-ben ebből kisebb gazdasági háború is kerekedett, mivel a három város egymás között felosztotta a belső piacot, de a kereskedelmet is ellenőrzésük alá akarták vonni. Kőszeg ennek során 1348-ban kiharcolta, hogy ne csak saját termelésű, hanem rohonci (ma: Rechnitz, Ausztria, Burgenland szövetségi tartomány) és csepregi bort is szállíthasson a délnémet piacokra
A tájegység múltjában és jelenében is kiemelkedő szerepe van a szőlő- és bortermelésnek. A város birtokában 1755-ben már 45 hold volt. Kétségtelen, hogy ez idő tájt szegénynek, gazdagnak, egyénnek és közösségeknek a fejlett céhes ipari, kereskedelmi tevékenység mellett a borászat is fontos, ha nem a legfontosabb bevételi forrása volt.
A jelenkori borászok teljesen egészében kiszolgálják a kőszegi lakosságot, és céljuk, hogy a minőségi borra építve, egy megfelelő marketing koncepcióval ismertségük átlépje Kőszeg határait. Legjellemzőbb eladási forma a termelői borkimérés.  Kicsit elmaradottaknak érzik magukat, hiszen a térségben a filoxéra vész után nem történt nagy üzemi újratelepítés, így a generációs borászatoknak újra kellett építeniük az egész vertikumot. Kizárólag családi indíttatású magán borászatok, pincék veszik fel egymással a versenyt. Kőszeg szőlőterületei az utóbbi 10 évben megduplázódtak, ami olyan irányt mutat, ami igencsak jövedelmező mind a városnak, a lakosságnak és nem mellékesen a borásznak. 

 Szőlő Jövésnek Könyve

„ A királyi szőlő" 
A legenda szerint a királyok asztalára került kőszegi szőlő története a római időkig nyúlik vissza és évszázadokon keresztül szorosan összefonódott a város történetével. Szobrok, domborművek, épületek, pincék, történeti források, dűlőnevek egész sora a szőlőről, a borról mesél. Egyedülálló emlékünk az 1740 óta vezetett Szőlő Jövésnek könyve, melybe a mai napig Szent György napkor berajzolják a szőlőhajtásokat. A kőszegi szőlőhegyek ma is virulnak, évről évre bővülnek, megőrizve a kőszegi bor jó hírnevét.

PoncihterKőszegKőszeg

 2013-2015 Kampits Családi Pince - Kőszeg


design by suletom