Forrás: www.koszegiborokhaza.eu 

 

Jelen dokumentum ismeretterjesztő és turisztikai célból, Kőszeg Város Önkormányzata és a Jurisics Miklós Vármúzeum engedélyével készült, melynek alapja az 1740 –től vezetett Szőlő Jövésnek Könyve. A dokumentum további felhasználása, terjesztése engedélyköteles, melyet a 20.059-4/1994. VÁB számú határozata ír elő.
A dokumentumra való hivatkozás lehetséges, a pontos elérés megjelölésével, de önálló terjesztése korlátozott.
Az eredeti kiadvány a kőszegi Jurisics Miklós Vármúzeumban tekinthető meg.

 

Teljesen egyedülálló, különleges rendezvény, mely az Alpokalján, Kőszegen kerül megrendezésre, a "Szőlő Jövésének Könyvének" ünnepe.

Egyedül álló hagyomány ünnepére kerül sor április 24-én, a festői múzeumváros, Kőszeg ódon falai között, méghozzá a csak itt megrendezésre kerülő, "Szőlő Jövésének Könyve" rendezvénysorozatra.
Kőszeg híres szőlő- és bortermelésének nevezetes híres dokumentuma az 1740 óta vezetett, nagy becsben tartott könyv, melyben a Szent György-napi szőlőhajtást, "a jövés"-t jelenítették meg, rajzolták le minden esztendőben. E párját ritkító hagyományhoz Kőszeg német testvérvárosa, Vaihingen an der Enz 1991-ben csatlakozott.
Az "öreg" Szőlő Jövésnek Könyvét ma a kőszegi Városi Múzeumban őrzik, de Sárkányölő Szent György ünnepén előveszik, mely nap a közép- és az újkori Európában a városi tisztségviselők újraválasztásának napja volt. Ez az időpont egybe esett a gazdálkodás évének kezdetével is, mely egészen a római korig vezethető vissza.
Ezt a szokást vették át az európai városok a középkorban, Budán ezért lett a bírói hatalom jelképe a zöld gally és a fehér bíróbot, míg Kőszegen a szőlőhajtás. Már 1632-ből vannak emlékek, a hegymesterek a tisztújításkor " jövéseket" hoztak be a szőlőhegyről, sőt, a korabeli szövegekből azt is kiderül, hogy e hagyomány a tisztújítás, a restauráció ceremóniájából született.
A Szőlő Jövésnek Könyvében három nevezetes napforduló: Szent György-, Szent Lőrinc- és Szent Orsolya-nap bejegyzései olvashatók, jóllehet csupán az április 24-ei hajtásokat rajzolták be.
Minthogy a XVII. század elején a tisztújítás részeként jegyezték le a hajtások bemutatását, ez a szokás valószínűleg már a XVI. századi Kőszegen is élt. A város tisztségviselőinek megválasztása a régi belső és külső tanácsnak a lemondásával kezdődött és a hivatalviselőkével folytatódott. Ezek közé tartoztak a hegymesterek, akik "a szőlőhegyről jelképet hoztak" a választásra. Ezután következett a tisztújítás második része: az új gazdálkodási év tisztségviselőinek megválasztása. A hajtásokat a tisztújítási ünnepség első felében hozták be az önkormányzati testületek elé, mégpedig azért, hogy az új városbíró már az új hajtásokba vetett reménysége jegyében vállalhassa hivatalát.
A helyi tisztújítás, a választás napja a polgári korban teljességgel vált le a helyi hagyományokról. A helyi bortermelő szakcsoport tagjai ma is Szent György napján metszik le a hajtásokat a tőkéről.
A levágott "jövéseket" származási helyükkel, a szőlő fajtájával gondosan megjelölik, s a mindenkori hegymester (hegybíró) vezetésével ünnepélyes menetben a polgármesteri hivatal, a kőszegi városháza elé viszik. A hazai és a külföldi vendégek - olykor sok száz érdeklődő - kíséretében a városháza előtt nyújtják át a hajtásokat a polgármesternek. Ő a történeti tradíciót követve köszönti a szőlőhegyek küldöttségét. Egyúttal sok jókívánság és reménység jegyében megfogadja, hogy jó gazdája lesz a városnak. Ezután maga is csatlakozik a szőlősgazdák felvonulásához, hogy a képviselő-testülettel és a vendégekkel egyetemben a kőszegi Jurisics-vár lovagtermébe vonuljon. A küldöttség a színpadon tekintheti meg a gondosan előkészített régi Szőlő Jövésnek Könyvét.

 

Festőművészek a könyvben


A ratio educatio (tanügyi rendelet) kiadása után nyolc városban, például Kőszegen is rajziskola nyílt. A céhekbe tömörült mesterek a rajzolást magas fokon sajátították el. A kőszegi rajziskolába neves, akadémiát végzett embereket hívtak meg tanárnak. A lőcsei születésű, bécsi akadémiát végzett Schubert Károly az első vezető, akiről tudunk és feltehetőleg a könyv első rajzai is tőle származnak, vagy a tanítványaitól. Az 1820-30-as években Kugler János vezette az iskolát és több évtizeden keresztül készítette a könyv rajzait, amelyeket alá is írt. Őt Hanély Antal festőművész, majd a veje követte. Az 1950-es években a Budapestre került Hanély unoka is rajzolt bele.
A könyv őrzi az egyik leghíresebb magyar botanikus, növényrajzoló, Csapody Vera festményeit is. Meg kell még említeni a szombathelyi Tanárképző korábbi rajztanszék-vezetőjét, Horváth Jánost, vagy a kőszegi Bechtold István ornitológust is- tartott rövid visszatekintést a könyvbe. 1991 – től, mikor is egy második kötetet kapott Kőszeg, testvérvárosától Vaihingen an der Enztől Németh János alkotásai szerepelnek a kódexben.

Kugler János
Sopron, 1800 - Kőszeg, 1867
Festő, szobrász. A bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Rajztanárként dolgozott előbb Kőszegen, majd Sopronban. Főként városképeket és portrékat festett. Sopron és Kőszeg városok látképei címmel jelent meg kiadványa, 1855-ben. A szombathelyi székesegyház Maulbertsch főoltárképét ő restaurálta 1861-ben. Szobrokat, litográfiákat is készített. Hazai közgyűjteményben - a többi közt - a Magyar Nemzeti Galériában találhatók alkotásai.
Hanély Antal
San Lorenz, 1824 - Kőszeg, 1911
Festő. A bécsi műegyetem elvégzését követően Waldmüller iskolájában tanult. Pozsonyban, Pápán és Győrött működött, majd Kőszegen telepedett le. Tájakkal, zsánerképekkel szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon bemutatóin.
Csapody Vera
Budapest, 1890 - Budapest, 1985
Grafikus, illusztrátor. Pályáját matematika-fizika szakos tanárként kezdte, de Szegeden botanikából doktorált. Az 1910-es évektől növényakvarelleket festett, növényhatározókat illusztrált. 1922-től Jávorka Sándorral dolgozott. 1966-ban Entz-éremmel, 1980-ban Állami Díjjal tüntették ki. 1979-ben Kecskeméten, majd Baján és Kaposvárott volt kiállítása. 1986-ban a budapesti Természettudományi Múzeumban emlékkiállításon mutatták be munkáit. Tizenkétezernél több akvarellt festett, melyek nagy részét a Természettudományi Múzeum őrzi. Gyönyörű könyvek születtek Jávorka Sándorral és Csapody Istvánnal közös munkában. Ezek közül fontosabb a Magyar Gyógynövények (Jávorka Sándorral, több kiadást ért meg), Erdő-mező virágai (Jávorka Sándorral), Kis növényhatározó (Simon Tiborral), Erdő-mező növényei 1-2. (Jávorka Sándorral és Csapody Istvánnal).
Bechtold István
Kőszeg, 1927-1991
Szüleitől örökölte a természet, a növények, az erdő, az állatok szeretetét és készségét a rajzolás, a festészet iránt. Arra törekedett, hogy megismerje Kőszeg és környéke madárvilágát, és hogy az utókor számára megőrizze azok egy-egy példányát. 1974-ben egyik alapítója volt a Magyar Madártani Egyesületnek. A 8. számú Chernel István Helyi csoportalapító elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. Híresek a Kőszegről-kőszegiekről szóló anekdotái, valamint városunk illusztrisabb lakóit megörökítő karikatúrái. Ezek megjelentek képeslapon, és egy karikatúra kiállításon is láthatóak voltak.
Németh János
1937 -
Az 1937-ben született tanár úrnak anyai ágon Vas megyei kötődése is van. Ő 400 év után tért vissza szépanyja szülő- földjére, Kőszegen telepedett le. 1960-ban végzett az egri főiskolán, s rögtön Kőszegre került a Gyógypedagógiai Intézetbe rajztanárnak. Felesége Jánoshidáról származik. Szabadidejében az örök város minden műemlékét lerajzolta, igénye volt a vizuális kultúrára.

 2013-2015 Kampits Családi Pince - Kőszeg


design by suletom