Feliratkozás hírlevélre

Parafakoszorú

Nyári melegben mi sem jobb, mint a 16 fokos borospincében pihenni. Munka, kikapcsolódás ott is akad mindig, hiszen ha mást nem akkor hordót lehet festeni, rendezgetni, vagy éppen felügyelni a hordók tartalmát. Az utóbbi sokszor a népszerűbb, ám a mai napon a kreativitásnak szenteltem a délutánomat. Régi hobbim, hogy gyűjtöm a használt parafadugókat. Sokat kérdezték, mégis mi a célom vele, mi készül belőle, vagy éppen hány darab kell? Hát most jött össze annyi, hogy érdemesnek tartsam elkészíteni az alapanyagból második kreációmat. 

Figyelemfelkeltő faldísz, vagy ajtókopogtató.
alapanyag:

  • kb 150 db parafadugó 
  • 30 cm koszorúalap
  • 10 m koszorú szalag 
  • ragasztópisztoly 
  • 2 mm vastag drót
elkészítési idő: 2 óra

 parafakoszorú

Terroir

A terroir fogalmát sokan, sokféleképpen értelmezték már. Mindközül a legelfogadottabb jellemzés szerint nem más, mint a talaj, a természet, történelem és a társadalom közös ráhatásának eredménye. Bruno Prats a Cos d'Estournel, Franciaország egyik leghíresebb borászatának egykori birtokigazgatója szerint a terroir minden olyan természeti tényezővel foglalkozik, amely befolyásolja a tőke biológiáját és ez által a szőlő összetételét is. A klíma, a talaj, a fekvés, tájolás és számos más tényező, mint akár az éjszaka és nappal közti hőmérsékletkülönbség, az eső megoszlása, a napsütéses órák száma, hogy milyen szögben esik be a napsugár a dűlőbe, a vízelvezetés ezek és még néhány egyéb komponens mind kapcsolatban van egymással.

A terroir fogalmában az ember az egyik meghatározó tényező. A termelő a szőlőkben végzett munkáktól (terméskorlátozás, tőkesűrűség meghatározása, zöldmunkák) a borászatban végzett munkákig (fajélesztők használata és egyéb borászati eljárások) nagyon is befolyásolja a borok stílusát. A terroir mindenképpen karaktert ad – az ember pedig valamilyen minőséget, stílust ad ehhez hozzá. A legjobb terroirt is tönkre lehet tenni hozzá nem értő borászattal. A dűlő fogalmát szintén sokan eltérően értelmezik, ami viszont tény, hogy a dűlő nagyban meghatározza a végleges bor összetételét és minőségét. A különböző kőzeteknek más-más hatásuk van a vízre és az ásványi elemekre. Egyes ásványok – mint az aktív kalcium – nagyobb mennyiségben fordulnak elő egyes helyeken és ez pozitívan hat ki a minőségre. A talaj legfontosabb adottságai közé sorolható a tápanyaggal való ellátottsága és ezek megoszlása, víztározó képessége, színe valamint fizikai paraméterei.Végeredményben a terroir összetett fogalom. Meghatározza a talaj és annak típusa, a klíma (lebontva a legkisebb parcellára), a topográfiai magasság és kitettség. Nagyon fontosak a biológiai tényezők, mint a szőlőfajta, klón, alany és természetesen a tőke kora. Mindezek mellett jelentősen befolyásolják az emberi tényezők, a technológiák és a történelmi események. A terroir lehetőséget ad, hogy valami mást és egyedit mutassunk, egyedit, eltérőt és különlegeset, amit az ember maga határoz meg. Ezeket a tényezőket kihasználva és jól alkalmazva születnek az utánozhatatlan csúcsminőségű villányi vörösborok.

Bővebben

Elindult az új honlapunk

Pincénk a 27. életévében jár, időben indult, okosan építkezett – Kampits Ernő és édesapja akkor még nem is gondolta, hogy egy értéket teremt környezetnének. Első internetes megjelenésünk 2008-ban történt. Folyamatos frissítgetés kezdetben gyakrabban megtörtént, ám Facebook oldalak robbanása után a fő hangsúlyt inkább arra fektettük. A látogatások folyamatosan nőttek, a visszajelzések mind mind pozitívak voltak.

Ha ilyen klasszul állunk, miért szakítunk régi orcánkkal, miért kellett ez a kisebbfajta vizuális forradalom? Azért, mert az élet nem áll meg, a világ változik, 2013-at írunk. Ha nem vesszük észre, hogy menni kell előre, lemaradunk. Nem mástól, hanem magunktól. Az, hogy eddig semmit sem veszítettünk azt pontosan sose tudjuk. Ha csak pislogunk bele a vakvilágba, ölbe ejtett kézzel, elrohan mellettünk a történelem, bamba monstrum lesz belőlünk.
Hát, nem lesz.

Az új arculatnak egyetlen praktikus célja, feladata van: hogy az eddigieknél is jobban és egyszerűbben megtalálják mindazt, ami ránk jellemző. Hogy azt is megtalálják, aminek eddig talán a létezéséről sem tudtak.
Egy jó oldal ma nem pusztán betű, szó, mondat. Egy jó oldal egyharmadrész tény, egyharmadrész olvasmány, egyharmadrész látvány. Azt akarjuk, hogy ez a felismerés - ami az elmúlt fél év tartalmi korrekcióinak egyik hajtóereje - visszatükröződjön címlapunkon és cikkeinkben. Szépek, áttekinthetőek, világosak, tiszták szeretnénk lenni. Tartalmasak, színesek. Azt szeretnénk, hogy értelme legyen a kijelentésnek: Egy borászat és ami mögötte van.
Tényleg abban bízunk, hogy új címlapunkon, új struktúránkban könnyen el tud igazodni mindenki. Sokkal könnyebben, mint eddig. A nagy képek, nagy betűk miatt hosszabb lett az oldalunk, mégis minden áttekinthetőbb és vidámabb, mint volt.
Ha a felső sarokba pillantanak, láthatják: megváltoztattuk a logónkat. Úgy gondoltuk, egy minimális könnyedség jó indulás a fejlődés útján. Észrevételeit, véleményét szívesen várjuk az Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát. címre. Bízunk benne, hogy elnyeri tetszését az új oldal, és időnként lesz miért visszanéznie.
Köszönetemet szeretném kifejezni Süle Tamásnak, aki maximálisan partner volt a tervek elkészítésében, és azok megvalósításában, továbbá Halász Zsoltinak, akivel nem egyszeri borozgatás mellett, estéket átkattintva alakult ki egy új forma az oldalon.

Fesztiválbérlet

A húszéves hajnalban dolgozni megy a szőlőbe. A "Gyerek", mondja a többi munkás. De igyekeznek komolyan venni őt, tanítják, mestereivé válnak. Mestereivé, igen, hisz ez is egyfajta mesterség, a szőlőt kacsozni, csonkázni, ahogyan ott mondják. A "Gyerek" pedig tanul, napról napra fejlődik, izmosodik, megérti, hogy mi is az igazi élet. Számolja a napokat, hogy hány óra munka kell még a végéhez - a fesztiválbérlethez. A végeredményre is gondol: a borra, amit langyos őszi estén barátaival fog kortyolgatni, és tudja majd, ez az ő érdeme is. Így igazán megéri dolgozni, és duplán lehet becsülni az elvégzett munkát.

Publicitás

Nagy örömünkre pincénk első hirdetési hasábja jelent meg a napokban az Autós Élet június-júliusi lapszámában. Magyar Autóklub kártyával rendelkező vásárlóknak 10 % kedvezményt biztosítunk. A partnerkapcsolat első kézzel fogható produktuma, melynek igencsak örülünk. Jóleső érzés, "nagy" borászatokkal együtt szerepelni. Természetesen nem elfelejtve igazi küldetésünket, és megtartva a mi kis hangulatunkat.Tudjuk, hogy mindig lennie kell egy sofőrnek, ha borkóstolóról van szó, de eddig mindig kárpótoltuk a hozzánk jelentkező sofőröket, akik feláldozták magukat és kimaradtak egy-egy eszem-iszomból.

Hamvas gondolatok

Bor és idill

Utazásaim egyik legfőbb tapasztalata volt, hogy van bor-ország és van pálinka-ország. Eszerint van bornép és pálinkanép. A bornépek geniálisak; a pálinkanépek, ha nem is mind ateisták, de legalábbis hajlanak a bálványimádásra. A nagy bornépek a görögök, a dalmátok, a spanyolok, az etruszkok, az igazi borvidékeken az olaszok, a franciák és a magyarok. Ezeknek a népeknek ritkán vannak úgynevezett világtörténeti becsvágyaik; nem vették fejükbe, hogy a többi népeket megváltsák, ha kell, puskatussal. A bor az absztrakciótól megóvja őket.

A bornépek nem világtörténeti, hanem aranykori hagyományban élnek. Ez a magatartás a bor egyik leglényegesebb alkotóelemének, az idillolajnak következménye. A bor-országok és a borvidékek mind idillikusak. Sétálj az arácsi és a csopaki szőlőkben, menj fel a Badacsonyra vagy a Szentgyörgy hegyre, a Somlóról nem is szólva, barangolj a kiskőrösi vagy a csengődi kertek között, és minderről kétségtelen tapasztalatot fogsz tudni szerezni. A szőlőtáblák között lágy füves utak, mint csendes patakok folydogálnak. A pincék bejárata előtt hatalmas diófa, még a legforróbb nyárban is hűs. Olyan helyek, hogy az ember bárhol megállna, leülne, letelepedne, s azt mondaná: itt maradok. S esetleg anélkül, hogy észrevenné, ott érné el a halál.

Ezekről a dolgokról Szigligeten meditáltam és ott készítettem, csupán magánhasználatra, azt az igen régi és közönséges felosztást: van síkvidéki és van hegyi bor. A síkvidéki bor szaporább, de hígabb, igénytelenebb, olajokban szegényebb. Ez nem okvetlen becsmérlés. Mind-össze annyit jelent, hogy ilyen bort nem vennék feleségül. Az izgatóbb olajok állandó hiányában boldogtalan lennék. Aki a nagyobb feszültségeket nem kedveli - ez is méltánylandó -, az együtt tud élni ilyen borral is.

Mindezt a bűbájos Szigligeten gondoltam el, fent a dombon. Alattam a kertek, távolabb a Balaton, mellettem a kulacsban a bor, s ha meditációm akadozni kezdett, egyet kortyintottam. Az ilyesmi az emberrel vele születik. A hegyi bort kedvelem, amely víz mellett termett. A víz az az őselem, amelyben születtem, és ezért jelenlétét mindenben megkívánom. Ezért fekszik tőlem távolabb a Hegyalja, s közelebb Badacsony Csopak, Arács. Kivétel persze itt is van. Mindjárt a Somló. Mert a somlai tűzbor, vulkánon termett. A Somló mellett nincs víz. Nagy síkság közepén emelkedik és korona alakja van. Minden borunk közül a somlai számomra a nincs tovább. Mindjárt megmondom, miért.

Megkülönböztetek szőke hajú (világos) és sötéthajú (vörös) borokat; aztán hím (száraz) és női (édeskés) borokat; sőt megkülönböztetek szoprán, alt, tenor, basszus hangú, egyszólamú és többszólamú, szimfonikus borokat. De meg szoktam különböztetni szoláris (napszerű), lunáris (holdszerű) és asztrális (csillagszerű) borokat is. A borra egyébként mindennemű megkülönböztetés egészen könnyen alkalmazható. Van például logikus és misztikus bor, vizuális és akusztikus, jobbról balra és balról jobbra folyó bor, és így tovább a végtelenségig. Minden bor az embert újabb és újabb megkülönböztetési feladatok elé állítja. Nos, a somlai számomra az a szoláris bariton, de szimfonikus szőke hímbor, amely a legmagasabb teremtő spiritualitás olaját tartalmazza, éspedig boraink közül egyedülálló tömény tisztaságban. Ezért gondolom, hogy minden bor ugyan társas, és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák, a somlai a magányos itala. Annyira tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesült, kiegyensúlyozott magányban szabad inni. A somlairól (az eredeti, ősi, ma már ritka, csaknem fehér-arany, száraz, tüzes somlairól van szó) egyébként még azt kívánom elmondani, hogy bár minden komolyabb hegyi bor inkább a negyvenen felüli kornak, mint a fiatalságnak felel meg, a somlai az aggastyán bora. A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végül is megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt. Egészen személyes dolog, és csak azért mondom el, mert szigligeti meditációm egyik nagy eredménye volt: a somlai bor hieratikus maszkjában éreztem magam a legközelebb ahhoz a kiérett derűköz és bölcsességhez, ahhoz az intenzív teremtő mámorhoz, amely ezt a világot megalkotta.

Nő és a borászat

A bor és a nő két örök téma, a borász közösségben pedig mostanság sűrűn találkozni női nevekkel. Egyre több hölgy dönt úgy, hogy ebbe a különben férfias szakmába fog. Hogy létezik-e ilyen kategória, hogy női bor? Sokan mondják, hogy ha nagyobb birtokon gazdálkodó borászatról beszélünk, ott már elvész ez az árnyalatnyi különbség, ami férfi és női borász között különben megvan. izonyára senkinek nem mond újat a megállapítás, hogy vannak férfi és vannak női szakmák. A borászat vajon minek számít? A hozzáértő szakemberek gyakran meg tudják állapítani egy borból, hogy milyen nemű borásszal van dolguk, csak abból, hogy megkóstolták alkotását. Igaz ez?

Milyen is a női bor? A bor, ha női, akkor egyszerűen más energiái vannak, megjelenik benne egy feminin felhang és van benne némi szexepil. A borász pedig, ha nő, másként prezentálja a saját borát, mint egy férfi.

Vers

„Van szüret minden őszben! Idd a bort,
sajtold a szőlő véradó husát
és táncos lábbal könnyedén tipord,
mert minden lázban van még ifjuság.”
(Babits Mihály: Ősz, Kripta, Ciprus,
Szüret, Tánc, Kobold)

                    ---   

Isten megteremtette a Világot.
A Nap és a Föld nászából megszületett a Szőlő. 
A Szőlőből az Ember megalkotta a Bort,
hogy közelebb érezze magát a Mindenhatóhoz.

                    ---   

Szisszen az olló,
Pattan a vessző,
Susog a huzal,
Szusszan a szellő,
Zúdul az ágba
az égi erő,
a földből érkező
melengető.

                    ---   

"Mert minden bölcsesség alja, melyet a magyar hazai borból és a műveltségből tanult, ennyi: szeretni kell az életet, s nem kell törődni a világ ítéletével. Minden más hiúság." (Márai Sándor)

                    ---   

"A víz az őselem. Először a víz borrá változik; másodszor a bor vérré változik. A víz az anyag, a bor a lélek, a vér a szellem. Az anyagból lélek, a lélekből szellem, ez a dupla átalakulás, melyet itt a földön át kell élnünk"

Hamvas Béla - A bor filozófiája

Borkóstolás

A borkóstolás során az első amivel találkozunk az a látvány. A bor kitöltésekor azonnal megvizsgálhatjuk annak színét, tisztaságát és mozgékonyságát. A legideálisabb környezett a bor tisztaságának megállapításához egy világos helyiség, ahol a poharat a fényforrás felé tarthatjuk. Minél tisztább a bor, annál élesebben verődnek vissza a környező tárgyak. Különleges minőségű boroknál ez sötét hátterű gyertyalángnál ajánlott, hiszen ilyen körülmények között a legapróbb hibákat is könnyen felfedezhetjük. Következő a bor mozgása, melyet a pohárban való körbeforgatás útján vizsgálhatunk. Olajos kategóriába általában a testes, édes borok tartoznak, ezek jól láthatóan glicerincsíkokat, úgynevezett "templomablakot" hagynak a pohár falán.

A bor színét nagymértékben befolyásolja annak kora, eredete sokat elárul a szőlőfajtáról, az erjedési módról és természetesen a minőségről. Három alapkategóriát különböztetünk meg. A fehér, rozé és a vörös bort. A fehér bor az ezüst fehértől egészen a borostyán sárgáig terjedhet, azonban ha rozsdás, vagy barna színű, akkor az valószínűleg hibás, öreg bor. A rozék a hagymahéjtól a cseresznye pirosig megfelelőek, de ha téglásvörös, rókás árnyalatot mutatnak, az már nem elfogadható. A jó vörösbor a pirostól egészen a sötét meggyszín közötti skálán mozog, a fakó vagy barnás szín itt is kifogásolható.


Borkóstolás: A bor íze és illata

A következő lépés az érzékszervi vizsgálat. Nagyon fontos, hogy a helyiségben más szagok ne zavarjanak. Töltse a poharát harmadrészig, majd szippantson aprókat, a hosszas szaglás és nagy levegővétel gyengíti az érzékelést. Engedje el fantáziáját! Figyelje meg, mire emlékezteti a bor illata. Virágra? Akácfára? Esetleg gyümölcsre? Milyen gyümölcsre?

A bor kóstolásánál figyelmet kell fordítani a megfelelő hőmérsékletre és a sorrend kialakítására. A túlhűtött bor megöli az aromákat, a melegebb, pedig savasabbnak és alkoholosabbnak tűnik. Általános elv, hogy a gyengébbtől az erőteljes felé, illetve a száraztól az édes felé érdemes haladni. A borból mindig azonos mennyiséget kortyoljunk, szétoszlatva az italt a szánkban úgy, hogy érintsen minden területet és a zamatok egészen a garatig eljussanak. Az összbenyomás jellemzésére az elegáns, kellemes, gömbölyű, nemes jelzőket használják a leggyakrabban.

Újjá éledt a Pogány „falu”

Idén immár ötödik alkalommal lehetett végigjárni a Nyitott Pincék bortúráját, mely a tavalyihoz hasonlóan ismét sokakat csábított a kőszegdoroszlói Pogány-hegyre. A 2009-ben elindított rendezvény egyre inkább helyet követel a családok naptárában, a már hagyományosnak tekinthető időpontban, Pünkösd vasárnapján. Egy délután, amikor az emberek zsongnak a pincék körül, ülnek, borozgatnak a fűben és élvezik a bor által (is) nyújtott pezsgést.

Az egykor még önálló faluként ismert szőlőhegy, 100 év alatt teljesen átalakult. Az 1900-as évek elején levonuló filoxéra vész után az akkori gazdák újratelepítették a domboldalt, így maradhatott fenn a pogányoki szőlő és a bor. Présházak újultak meg, kerültek új tulajdonosokhoz és a gazdák szemlélete is megváltozott az idők során. A rendezvény idén is megmozgatta a környékbelieket, melynek során olyan programot kínáltak a résztvevőknek, ahol valamennyi korosztály jól érezhette magát. Volt, aki lovas kocsival érkezett, mások biciklivel vagy gyalog, kutyával és nagycsaláddal. A kisebbek szaladgálhattak a természetben, a fiatalok letették a sörösüveget, és a borkultúrát ápolták, tanulták. Az idősebbek pedig már ismerősökhöz mentek, hiszen itt lassan egy népes család ünnepel. A rendezvény sikere abban is megmutatkozik, hogy már nem felhívásra jönnek az emberek, hanem saját maguk jelezték részvételi szándékukat, család a családnak, ismerős az ismerősnek adta tovább a híreket. Idén közel 500 ember népesítette be a piciny elfeledett Pogány „falut”


Lassan már rutinszerű, hogy a pogányoki pincetulajdonosok ilyenkor nem csak a pincéjük ajtaját, hanem szívüket, lelküket is megnyitják a vendégek előtt. Ez az a dolog, ami fenntartja, és előre viszi a rendezvényt, hiszen az itteni boros gazdák ekkor igazán büszkék, hisz ennyi ember viheti a hírüket tovább, némi jó falat és egy kis harmonikaszó mellett. Ebben az évben 14 pincetulajdonos kínálta portékáját. (Kampits Ernő, Bognár József, Németh András, Hod László, Alasz Gábor, Nagy Kálmán, Haramia István, Ávár Imre, Bertók János, Mihácsi István, Petrovics István, Kutschi István, Haramia Géza, Parai György)
Remélhetőleg jövőre is sikerül hasonló jó hangulattal megrendezni a hatodik „pogányoki nyitott pince” programot, tovább erősítve a hitet, hogy a pogányi pincesor ismét régi fényében tündökölhet.

 2013-2015 Kampits Családi Pince - Kőszeg


design by suletom