Feliratkozás hírlevélre

A gazda mikor megpihen….

Guba-hegy végén, ahol a sorok kifutnak van egy rozoga padocska. Talán két csavar ha összetartja az egészet, de mégis megvan a kapocs amitől működik. Évek óta csak gyötri az időjárás viszontagsága, néha még fizikai atrocitás is éri, mégis ép és használható. Sokszor vagyok ezen a véleményen más dologban is, hiszen néha kevés dolog kell, hogy működjenek a dolgok, összeálljon egy-egy momentum. Fontos, hogy a létrehozott értékeket fenntartsuk és ápoljuk. Ilyen feladatnak érzem a szőlővel való törődést is, hiszen állhat így is, lehet úgy is, a lényeg, hogy törődjünk vele és „működjön”. Lehet, hogy nem vonalzóval húzott sorközökkel, lehet, hogy nem lézersugárban vannak a fürtök, lehet, hogy néhol a fürtök sem könyvbe illőek, de tudom, hogy a miénk, és MI csináltuk, és ha elhanyagoltuk volna, akkor egész biztosan nem kerülne sok bor a pincébe. Furcsa, hogy ezek a gondolatok épp az elején említett padon jutottak eszembe nézve a sorok hosszúságát, és a sok áldozatot ami ezen sorok művelésével jár. Legyünk elégedettek azzal, ami megadatott nekünk, és törekedjünk arra, hogy azt a legjobban tudjuk csinálni, ügyelve arra, hogy miután leülünk a padra, legyen kivel megosztani az örömünket!

 2013-2015 Kampits Családi Pince - Kőszeg


design by suletom