Feliratkozás hírlevélre

Fagy pusztított a szőlőkben

Mint már korábban cikkeinkben beszámoltunk, április 24-t követően, miután berajzolták a több centiméteres zöld hajtásokat a híres és egyedülálló Szőlő Jövésnek Könyvébe, négy napra rá, április 26-28 között komoly károkat okozott a Kőszegi – Soproni – Burgenlandi szőlőültetvényekben az igencsak későn jövő fagy. Az első napokban csak 0 fok körül járt a hőmérséklet, majd a rá következő napokban folyamatosan lejjebb és lejjebb ment, egészen mínusz 3 Celsius fokig. Az enyhe fagyot jobbára csak az igen alacsonyan fekvő és a hidegérzékeny területek szenvedték meg, ám 28-án már a tengerszint feletti 300 m-en is 100 %-os fagyás következett be, jobbára Kékfrankos, Zweigelt, Blaburger fajtákon. Komoly diskurzus kezdődött a szakmában a jövőt illetően, hiszen ilyen esemény emberemlékezet óta nem történt, és a fajták is különböző módon reagáltak a szélsőséges időjárásra. Ami tény, hogy Kőszeg és a környező régió szőlőiben hatalmas a természeti pusztítás, így a jövőt tekintve igencsak borúlátóak a szőlősgazdák. Reményt csak a Jóisten és a szőlő csodálatos ereje adhat. Oly sokszor bebizonyította a szőlő a rejtett tartalékait érésben, minőségben, és ínséges időkben egyaránt. A fagy után egy csendes időszak, majd kiadós eső következett. A meleg ekkor még elmaradt. Bizonyos szőlőfajták ekkor kezdték meglepni a gazdákat, ugyanis például a Cabernet Sauvignon, ami eleve később fakad, más fajtákkal ellentétben elkezdte ontani magáról a zöld hajtásokat. Kőszeg legmagasabb pontján, a Kálvária tetőn is szép, akár 30 cm -es hajtások is találhatóak a szőlőkön.

“A szőlő nem engedelmes jobbágy, mint a krumpli, aki tudja már a kötelességét: – a szőlő a szolgabíró, aki munkára hajt, s halasztást nem enged. Aki szőlőt ültet, nagy urat vesz magának.”

A kevésbé szerencsés területek gazdái a jövőn dolgoznak, és bíznak benne, hogy a tőkefejről alvó vagy rejtett rügyek- ha termést még nem is,-de hajtást hoznak, így körülbelül 1,5 év alatt sikerülhet helyreállítani a szőlőtermés egyensúlyát.

A gazdák mindezek ellenére teszik a dolgukat, karbantartják a szőlőhegyet, és kémlelik a változást, bízva a szőlő és a sors erejében.

A védekezés szinte esélytelen nagyobb ültetvényeken, hiszen rendkívül pontos előrejelzés és védekező apparátus szükséges hozzá. Az esemény ritkasága miatt pedig a gazdák nem is engedhetik meg maguknak az eszközök beszerzését.

Különböző légkeveréses módszerekkel lehetne megóvni a fagytól a szőlőt. Szélturbinákkal, hőfújókkal, helikopterrel, füstöléssel, víz permetezésével, ami hatására a víz párologtatásából eredő hőelvonás a növény hőmérsékletének csökkenését idézi elő. A kárenyhítési alapban 2016 -ban 24 milliárd forint van, ebből próbálják a gazdák jogos igényeit kielégíteni, ám ennek mértéke közel sem haladja meg a kielégítő összeget. Az átfutási ideje 1 évbe is beletelhet. A tavaszi fagykárt a biztosítók nagy száma nem veszi bele a csomagba. Általános biztosítás (jég, vihar, árvíz) szőlőültetvény esetén 90 ezer Forint/ha összegért köthető különböző biztosítótársaságoknál, melyet az MVH támogat.

 

Metszés

Picit lemaradtuk a bejegyzéseinkkel, de ez a munkák összeérésével magyarázható. Javában dübörög a tavasz, és ilyenkor bizony a szőlőkben, kiskertekben hatványozódnak a munkák. Régi mondás szerint a pince kulcsa a metszőolló, hiszen nagyban befolyásolhatjuk a rügyek számát, ezáltal a várt fürtök számát is lehet becsülni. Természetesen addig még nagyon sok estét kint kell aludnia a szőlőnek, így a munkák elején nem maradt más, mint a hit a tavalyihoz hasonló év megismétlésére. A tél egyre enyhébb országos szinten. Fagy, igaz több volt, mint 2014-ben, de a tartósságával tudnánk vitatkozni, ha már bele kellene kötni valamibe. A rovarok és a kártevők átteleléséről még pontosat nem tudunk mondani, de biztosan figyelni kell idén is a preventív növényvédelemre. Mihelyst beüt a tartós meleg és az intenzív napsütés, azon nyomban megduzzadnak a rügyek és indulhat a hajsza.

Az április hónap mindig is nagyon sűrű és hamar eltelik a borászatban, hiszen a metszések befejezése, kordonrendszer karbantartása, venyige zúzása, talaj szellőztetése nagy elfoglaltságot ad. Ezen felül rendezvény-rendezvény hátán. Borverseny dömping is beindul. Lukácsháza, Csepreg, Kőszeg, Megyei Borverseny, Klíma Konferencia, Borkóstolók, Borbírálatok stb. Szorgosan telnek a napok és a tervezések is, hogy az idei év is sikeres legyen mind a szőlőtermesztésben és a borászatban is.

Szüreti beszámoló

Április 24-én, Szent György napján, mikor a városi ünnepségen bemutatásra kerültek az akkori szőlőhajtások, csak reménykedtünk a jobb évjáratban az előző évihez viszonyítva. Most a kőszegi gazdák egytől egyig megnyugodva térnek haza szőlőikből, hiszen a termény, amiért egész évben annyit izgultunk és dolgoztunk, már biztonságos helyre, a pincébe költözött. Kőszeg főként vörösboros vidék, így a Blauburger, Zweigelt, Kékfrankos sorrendben kezdődött a betakarítás szeptember végén. Az illatos fehérszőlők, mint a cserszegi fűszeres már korábban kerülhettek a pincékbe. Az augusztus 22,6 Celsius-fokos átlaghőmérsékletet produkált 60 mm csapadékkal, majd a szeptember 21,3 Celsius- fokos, 80 mm csapadékkal fejeződött be. Az évet kiegyensúlyozottnak ítélhetjük. Különösebb fertőzési veszély nem volt, így a virágzásnál már láttuk, hogy szépen kötöttek a fürtök, érdemes lesz dolgozni a szőlőben. Július 8-a volt egyedül rendkívüli nap, mikor egy Bozsok-Cák-Lukácsháza sávban támadó jégeső nagy károkat okozott. 2015-ben sikerült hatékonyan védekeznünk, így a szőlő is jobb feltételekkel fejlődhetett. A mustok minőségével /sav-cukor/ sokak elégedésére megnyugtató adatokat lehetett mérni. Fajtától függően 18-21 cukorfokokig értek be a szőlők, de néhol akár a 23 fokot is elérhette a Pinot Noir. Mennyiségre is kielégítőek az adatok. Reményeink szerint Márton napon, amikor az újborokat ünnepeljük, igazán ígéretes borokat kóstolhatunk majd.

Nyár

Telnek a dolgos hétköznapok a gazdaságban. Picit magunkhoz tértünk a tikkasztó hőség után, így a pincemunkákkal is jól tudtunk haladni. Sikerült a 2013-as évjáratokat lepalackozni, melyeket hamarosan értékesíteni is fogunk. A szőlő állapotában vannak még fenntartásaim, de harcolunk folyamatosan a lisztharmat és a zöldmunkákkal. Az egyik területünket megkóstolta a július eleji jégeső, de Guba-hegyen lévő területünk nagyon szépen néz ki. Eddigi állapot szerint sikerülhet jó alapanyagot betakarítani. Zweigelt tőkéink nagyon roskadnak a még zöld fürtöktől, de tervszerűen jövő héten megszabadítjuk a feleslegtől őket. Rendkívül fontos a zweigeltnél, hogy a fürtszámot csökkentsük, így mérsékeljük a rohadás valószínűségét. 

Borfesztivál

Már alig várod, hogy elindulhass, ugye? Megnézted a weboldalt, meg az esemény facebook-eseményét is visszaigazoltad, összeszedted a társaságot, még rápillantasz az időjárás-előrejelzésre, aztán fogod a táskádat, telefon, pénztárca, buszjegy, ééés… mit is vigyél még? Ezzel a 10 kellékkel te leszel a mindenre felkészült kiscserkész a borfesztiválon!


Víz. Biztosan lehet ott is kapni, de jól jöhet, ha van nálad egy kis palack- ha másra nem, hát a poharadat kimosni.
Jegyzetfüzet és toll. Sosem tudhatod, mikor bukkansz egy szenzációs borra. Ahhoz, hogy később, a boltban is megtaláld, szükséged lesz a bor és a termelő nevére, meg az évjáratra. Ha még pár szót levésel a borról, biztosan meglesz minden, és nem csak egy fényképet találsz a telefonodban, amit már nem is emlékszel, hogy miért készítettél.
Programfüzet és fesztiváltérkép. A bejáratnál feltétlenül szerezd be! 

Taxipénz. Úgyis tovább maradsz, mint amíg a tömegközlekedés jár.
Őrangyal-por. Segíti a méregtelenítést, megelőzi a másnaposságot, sőt, a leírás szerint 2 óra alatt az alkoholt is kitisztítja a szervezetből. Gyógynövényekből van, bioboltokban kapható.

Vészforgatókönyv. Ha elveszítitek egymást, hol találkoztok? Ki lesz az a társaságból, aki józan(abb) marad, és vigyáz a többire? Ki lakik a legközelebb a helyszínhez? Ugye a lányok nem egyedül fognak éjszaka hazautazni? Mindenki tudja mindenki telefonszámát? Ünneprontó vagy sem, szánjatok egy percet ezekre, mielőtt belevesztek a tömegbe.

Vászonszatyor. A borfesztivál a legjobb alkalom arra, hogy a kedvenceidből vásárolj egy-két palackot. A termelőtől biztosan a legjobb áron kapod meg, és nem is veszel zsákbamacskát, hiszen most kóstoltad.


Papírzsepi. Sok. Mert nem az a kérdés, hogy ki fog-e borulni egy pohár bor, csak az, hogy mikor, kire, és milyen színű.

Kényelmes cipő. Ácsorogni és sétálgatni is elég fárasztó egy idő után, de miközben éjszaka spiccesen próbálsz hazabotorkálni a macskaköveken, biztosan elátkozod a percet, amikor felvetted azt a dögös magassarkút.

Zsebkés. Gondolj csak arra, mi történt, amikor legutóbb egy vastagabb szelet sült húsba próbáltad beleszúrni a műanyag villát!

Kőszeg és az Egyesült Államok kapcsolata

Képzeljünk el a 2000-es évek elején egy huszonéves, frissen diplomázott amerikai fiatalt, aki barátjával bejárja Európát pár hét alatt. Mindeközben útba ejti Magyarországot is, hiszen még valahol régről csak-csak visszaköszönnek magyar gyökerei. Nem hagyhatja ki Kőszeget sem, ahonnan nagyapja menekült el a XX. század üldöztetése elől. A lány sírva fakadt nagyszülei háza, majd a nagyanyja sírja láttán, majd visszarepültek az Államokba. Számoljunk ezen eseményekre 10 évet, amikor is a lány elhatározta, hogy élete párjával Kőszegen szeretne összeházasodni családjaik és barátaik örömében osztozva, a Jézus Szíve Templomban. Az eredmény: 60 amerikai állampolgár eljött Kőszegre megülni a lagzit, megtapasztalni a város adta hangulatot, megnézni mit is védtek 1532-ben, vagy éppen a XIII. századra eredeztethető Óháznál mályvacukrot sütögetni. Még az 1492-höz is nagy a kontraszt Kőszeg és Amerika történelme között, hát még 1776-hoz. EZ KŐSZEG! Hogy ismertük meg ezt a történetet? Pincénknek jutott az a nem kis feladat, hogy a kőszegi borokat megismertesse a vendégekkel, megmutassuk nekik Kőszeget (aztán majd ő eladja saját magát). Hálás és örömteli kihívás, hiszen ámulnak-bámulnak minden egyes épületen, a város minden szegletén. Legyünk hát büszkék magunkra, városunkra, Magyarországra! Sok boldogságot az ifjú párnak!

Miért zárnak be az apró borászatok?

Megannyi szőlővel, borral foglalkozó gazda ékesíti a szőlőhegyek oldalit, mégsem tudnak a piacra lépni, mert a jogszabályok útvesztőin elakadnak. Miért kell átalakítani egy jól működő Nyitott Pince napot, mely oly kedvesség tudott tenni egy pünkösd vasárnapot. Ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Egy alulról induló kezdeményezés révén 6 éven át remek hangulatban sikerült egy Nyitott Pince napot megrendezni egy Vas megyei piciny település egyetlen szőlőhegyén. A rendezvény alkalmával azon emberek kínálták nem üzleti tevékenységből a boraikat, akik egész évben azon dolgoznak a néha pár soros ültetvényeiken, hogy a családnak, barátoknak és esetleg ismerősöknek tudják a portékájukat kínálni. Ezen rendezvény napján  alkalmuk nyílt a szomszéd barátainak, és azok barátjaiknak is megmutatni mit is sikerült előző évben összehozni. A probléma ott kezdődött, hogy 200-400 liter körüli gazdák teljes mértékben hobbi célból, pusztán kedvtelésből űzik ezt a csodálatos mesterséget. Miért teszik lehetetlenné a jogszabályok, hogy ilyen kategóriában is tudjon működni egy közösségi kezdeményezés. Miért félnek a szőlőhegyen a gazdák, akár  egy turistának egyetlen korty bort is adni?

Ha csak a borászati szabályozás oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor legalább három szervezet érintett abban, hogy tevékenységünkkel piacon értékesíthető bort állítsunk elő. A bor jövedéki termék, így arra a jövedéki törvény szabályait alkalmazni kell. Ezen túl a bor egy jogszabályokkal jól körbehatárolt élelmiszer is, így a borkészítésre vonatkozó külön szabályozást is alkalmazni kell. Ezeknek a szabályoknak a nagy része a közösségi jogból vezethető le. Ezen túl a hegyközségi törvény előírásaiból következően a hegyközségekkel is fel kell vennünk a kapcsolatot.

A hegyközségi törvény 17. §-a értelmében szőlészeti és borászati termelő tevékenységet végzőknek hegyközségi tagsági viszonyt kell létesíteniük. Azon termelők esetében, akik nem borvidéken végzik tevékenységüket, hegyközségi nyilvántartásba vételi kötelezettségük van.

Hogy mégis mi a pontos megoldás, a boraik kínálására? Továbbra is várom az ötleteket, és a lehetőségeket, hogy újra fel lehessen éleszteni a hegyet, és megmutatni, igenis vannak jó hegyi pincék a környékünkön is.

Búcsúzunk a 2014-es évtől

Nehéz lenne összeszedni mégis mennyi minden történt velünk ebben az évben, hiszen egy borász élete során egyik folyamat jön a másik után. Mindig mindenre figyelve és összpontosítva, lótás-futás, az idővel való állandó harc sokszor nem engedi látni a folyamatos eredményeket. Nagyon örülök, hogy úgy tűnik elindul az a kerék amit már régóta szerettem volna megindítani, és egyre több embernek sikerül élményt nyújtanunk pincénkben. Fontosnak tartom, hogy a lehető legkevesebben érezzenek hiányosságot egy-egy látogatásukkor nálunk. Picik vagyunk és nem növünk meg, de fejlődünk napról-napra.

Igyekszünk ezeket az elveket folytatni 2015-ben is munkánkat. Terveink vannak, és ígérem aki nyomon követ minket, az mindenről értesülni fog a jövőben is.

Rendkívül fontos, hogy rengeteg pillérre van építve gazdaságunk, ám ha azok közül egy is megsérül, az az egész tevékenységre hatással lesz, így ezzel köszönjük meg, hogy a vásárlói pillér erősödik. 2015-ben is arra kérném a fogyasztókat, hogy bízzanak bennünk, így mi is tovább tudunk fejlődni.

Évértékelő 2014

 

Kékfrankos Cuvée módjára

Régi ígéretem volt, hogy barátaimmal meglátogatjuk Szombathely egyedülálló borszaküzletét és borbárját. Vége a munkák dandárjának, így jut egy kis idő a kikapcsolódásra is. A Facebook-on egy értesítést kaptam, amire a kékfrankos szó láttán rögtön fel is figyeltem. Kíváncsiság töltött el az estével kapcsolatban, s külön öröm volt, hogy barátaimmal meg tudom majd vitatni az íz-élményeket.
Egy olyan estének néztünk elébe, ahol nem mindennapi tálalással és ételekkel találkozhattunk. Kezdve a bogyóhéj kivonatban pácolt kacsacomb, hagymabhaji, gorgonzolával (evőeszköz nélkül kellett volna fogyasztani), majd a sor végén egy szőlőmaglisztes sajttorta csokoládé- bonbonnal zárta az étkek sorát. Igyekeztünk mindenben találni valami kivetnivalót, de e téren nem jártunk sikerrel.
Nagy Zita nyitotta meg az estét , majd a különböző tételek bemutatása után kezdődhetett a bőségesnek éppen nem mondható vacsora, ám annál ízletesebb és vagányabb lett az "élmény".
A "célzóvizet" egy könnyed rozé adta halvány rozészín, szamóca, friss gyümölcsök és fűszerek kavalkádjával. Könnyű, behízelgő szerepe volt, gyümölcsösre hangolva a szekszárdi Szeleshát-dűlő vörösagyagos fennsíkjáról. Ez különösebb szerepet nem kapott, hacsak nem az összehangolódást az estére. Hopp, épp. hogy elfogyott, Zita már intett is a felszolgálóknak és érkezett is egy hát persze, hogy Kékfrankos, na de honnan is? A János-hegy régi, nagybogyós ültetvényéről ,Dél-Balatonról. 2011-es évjáratnak örvendeztünk. Az illatában rendkívül intenzíven kijött a fahordós érlelés. Remek bukéja volt, és az íze sem csapongott.
Együnk is valamit, gondolták a szervezők, így párosították hozzá a kacsacombot,ami így nyerő páros volt.
Elutaztunk Heves-megyébe, Losonci Bálint Mátrában készülő kóstolójára. Édes, mentás, meggykompótos illatú, üde, lilás színű, szép savú bor. Kékfrankos és magyar frankos spontán erjesztve került a pohárba. Zita beszélt picit mégis honnan is jött ez az ismeretlen magyar frankos, és miután mindenkit ellátott információval., máris csendülhettek a poharak.
Sopronba mentünk, ahol egy igazán különleges körítésű borral találkoztunk. Biodinamikus bor. Hopppá. Na akkor, hogy is van ez? - kérdezték barátaim. Mondom, ez csakis a fiatal Franz Weningertől lehet. Nemhogy környezetbarát védekezést folytatnak, de még a munkálatok sorrendjét is befolyásolja a csillagok állása..- állítják ők. Hát az ízén különösebben nem jött ki, hogy mikor is volt telihold, de meg kell hagyni, egy hibátlan, példás bort kaptunk.
Egerből a Juhász Testvérek Kékfrankosa következett, érlelt marha, paradicsom tapenade, feketekömény, szőlő-bazsalikom kíséretével. Nem is tudom,hogy melyik ízlett jobban:az étel, vagy a mellé párosított nedű. Remek bor. Szavazatom szerint az est szinte legjobb bora. Elegáns, érett, savhangsúlyos, példaértékű kékfrankos. Kellemes meglepetés volt.
Haladtunk a sorban, ami lassan a végét jelentette, így jöhetett az a finom desszert, amihez Wawrzsák László a Vylyan pincészet képviselője mesélt. Elegáns, nem mindennapi,finom bor volt.
Végezetül az estét még Stiller Szilárd erősítette, a kredencolaj kézműves olajkészítés képviselője, aki beavatott minket az alternatív feldolgozási módokba.

Márton pohár

A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ma is sok helyen táncos mulatságot csapnak, ahol az asztalról nem hiányozhat egy libafogás és az újbor. A hagyomány szerint a fiatal libát megtisztítják, kibelezik, besózzák és meghintik friss majorannával, kívül-belül. Befűtik a kemencét, és lehetőleg nagy cserép- vagy öntöttvas tepsiben szép pirosra, ropogósra sütik. Ha elkészült, feldarabolják. A mellcsontjáról óvatosan lefejtik a húst (úgy át kell sülnie, hogy ez könnyen elvégezhető legyen), és szemügyre veszik a csontot, hogy megjósolják belőle, milyen lesz a tél. Ha barna volt, esős, ha fehér akkor havas telet vártak


Egyéb időjárással kapcsolatos „jóslások” is kötődnek ehhez a naphoz: ha Márton napján havazik, gyakran elhangzott: „Eljött Márton szürke lovon.” “Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Sokfelé azt tartják, hogy a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. Egyes területeken úgy hiszik a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik. Néhol tartják a szokást, miszerint Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz. A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó részébõl. Innen ered „püspökfalat” szavunk is. Magyar hiedelem, hogy aki Márton éjszakáján álmodik, boldog lesz. Viszont aki spicces lesz a bortól Márton-napján, az a következõ évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól. Aki ezen a napon csak répát eszik, ágyba vizelő lesz. A pásztorok ilyenkor egy csomó vesszőt adtak ajándékba azoknak a gazdáknak, akiknek a barmai kijárnak a legelőre, a csordába. Ez a nyaláb vessző volt a Szent Márton vesszeje. A köztudatban azonban ezzel a nappal kapcsolatban a Márton-napi lakomák alegismertebbek. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert, aki Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Úgy hitték minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek.

 

Tipikus ételek ezen a napon a libaleves és libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az újbor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.

 2013-2015 Kampits Családi Pince - Kőszeg


design by suletom